Hogyan valósult meg a mai megoldás

Miután először a Protan egyik saját tetőjén tesztelték a vákuumkoncepciót, a nagy áttörés 1996-ban történt, amikor Jon és Olav felfedeztek egy egyirányú szelepet az Egyesült Államokból, amelyet eredetileg tetők szárítására használtak. A Protan továbbfejlesztette a szelepet, és egy új, vákuumalapú tetőfedő rendszerben való használatra adaptálta – saját fejlesztésű korlátozásokkal, tömítésekkel, tervezési és telepítési módszerekkel kiegészítve. A rendszer úgy működik, hogy a szél szívását felhasználva negatív nyomást hoz létre a tetőmembrán és az aljzat között, így a membrán biztonságosan a helyén marad. Ez jelentősen csökkenti a tetőfelület feletti mechanikus rögzítések szükségességét. Az eredmény egy gyorsabb, elegánsabb és kivételesen robusztus megoldás.

Egy „remegő” megbízás a Gulskogen Bevásárlóközpontban

Az egyik első igazi próbatétel akkor következett be, amikor a Protan, még a hivatalos bevezetés előtt, megbízást kapott a drammeni Gulskogen Bevásárlóközpont tetejének felújítására. A projekt egy 3000 m²-es lapostetőt érintett egy élelmiszerbolt felett. A terv az volt, hogy az új tetőmembránt a hagyományos módon fúrják és rögzítsék. de amint a szerelők elkezdték a fúrást, a teljes betonfelület remegni kezdett, és a betonpor egyenesen az alatta lévő frissáru-pultokba hullott. A munkát azonnal le kellett állítani.

„Olyan megoldást kellett találnunk, amely nem igényel fúrást a burkolat szerkezetébe” – mondja Olav Haugerud.

A megoldás a Protan vákuumos tetőrendszer lett – amelyet egyetlen mechanikus rögzítés nélkül telepítettek a helyszínen. Csak a kerületi rögzítéseket csavarozták a helyükre. A telepítés során a Ventiflex anyag maradékából készült vízzel töltött „kolbászokat” használtak ballasztként, hogy a membránt a helyén tartsák, amíg a rendszer aktívvá nem vált.

Az eredmény olyan sikeres volt, hogy a tető még mindig a helyén van – 27 évvel később. A projekt fordulóponttá vált, és megerősítette, hogy a koncepció nemcsak laboratóriumban, hanem valós körülmények között is működik.

Kutatás, dokumentáció és SINTEF tanúsítás

A megoldás dokumentálása érdekében a Protan 1998-ban együttműködésre lépett a SINTEF-fel. Egy teszttetőt telepítettek a SINTEF trondheimi tesztlétesítményében – és az több mint 27 évvel később is a helyén van.

2001-ben a Protan vákuumos tetőrendszer megkapta a SINTEF műszaki engedélyét, mint környezetbarát tetőfedő megoldás. Ez a tanúsítvány fontos minőségi jelzésként szolgált, és megnyitotta az utat a rendszer nemzetközi áttörése előtt.

A norvég innovációtól az európai sikerig

Bevezetése óta a Protan vákuumos tetőrendszert több millió négyzetméteren telepítették Európa-szerte. Számos előnye van, de a legfontosabbak a csökkentett anyagfelhasználás, a rövidebb telepítési idő és a kivételes szélstabilitás.

Még 25 év után is változatlan az elv – hagyni, hogy a természet erői a tetővel dolgozzanak, ne pedig ellene.

Olav Haugerud

Protan vákuumos tetőrendszer

Elv:

A szél negatív nyomást (vákuumot) hoz létre, amely szorosan az aljzathoz szorítja a membránt – kiterjedt mechanikai rögzítés nélkül.

Tanúsítvány:

SINTEF Műszaki Engedély, 2001

Előnyök:
  • Kevesebb rögzítési pont és gyorsabb telepítés
  • Csökkentett anyagfelhasználás és alacsony súly
  • Nagyon magas szélstabilitás
  • Alacsony zajszintű és nem tolakodó telepítés
  • Alkalmas új épületekhez és ideális régi aszfalttetők felújításához
Alkalmazási területek:
  • Nagy épületek a legtöbb tetőformával
  • Ipari épületek, sportcsarnokok, raktárak, bevásárlóközpontok, irodák és lakóházak
  • Látszó és nem látható helyek, valamint olyan szerkezetek, ahol a fúrás nem kívánatos
Környezetvédelem és fenntarthatóság:
  • Alacsony anyagfelhasználás és csökkentett energiafelhasználás a telepítés során
  • Kompatibilis az újrahasznosítható Protan membránokkal
  • Minimális hatás a meglévő szerkezetre

Kombinálható további tetőszigeteléssel